Aki megnevettette Woody Allent
Scarlett Johansson levette a lábáról a mestert

A Match Pointban Woody Allen rátalált arra a nőre, akit már nagyon régóta keresett: Scarlett Johanssonra. A Füles című krimi-vígjátékban párját ritkító párost alkotnak. A New York-i zsidó humor nagymestere az Elle-nek elárulja, milyen lett Scarlett, miután nagy sztár lett.

Woody Allen nem szereti, ahogy Scarlett Johansson öltözködik. Minnie nénikéjére emlékezteti. Ki tudja, miért... Ha Allennak nincs is beleszólása, hogy Scarlett miben illegeti magát a nagy filmünnepeken, azt legalább meghatározhatta, milyen legyen a ruhatára két közös filmjükben: a tavaly forgatott Match Pointban és most a Fülesben. Az előbbiben szexi, az utóbbiban szolidabb szereléseket választott. Merthogy nem annyira Scarlett érzékisége, mint inkább a humorérzéke az, amit a legendás rendező hangsúlyozni kívánt a Fülesben. A filmben a szép színésznő egy gyilkost üldöz a bűvész Splendini segítségével – akit maga Allen személyesít meg. A filmet a mester kifejezetten Scarlett számára írta, ami azért elég nagy megtiszteltetés, nem igaz? Meglenne hát Allen új múzsája? Erről szólt a találkozás a világ legnewyorkibb filmcsinálójával, Park Avenue-i magánvetítőtermében.

ELLE: A Match Point után a Füles már a második film, amelyet Scarlett Johanssonnal forgatott. Hogyan találkoztak?
WOODY ALLEN: Legelőször Terry Zwigoff filmjében, a Tétova tinédzserekben láttam őt. Nagyon jónak találtam, de nem került az érdeklődésem középpontjába. Aztán láttam Sofia Coppolától az Elveszett jelentést. Akkoriban folytak a Match Point előkészületei, és a főszerepet Kate Winsletnek kellett volna játszania. De egy héttel a londoni forgatás kezdete előtt Kate felhívott telefonon, és azt mondta: „Túl fáradt vagyok, most fejeztem be egy filmet, már jó ideje nem láttam a gyerekemet.” Tökéletesen átéreztem a helyzetét. „Semmi gond”, mondtam erre, pedig dehogynem volt gond! Ott álltam, hogy na most akkor ki is tudná eljátszani ezt a szerepet, amikor valaki bedobta Scarlett Johansson nevét. Remek ötlet, gondoltam, és szerencsére Scarlett meg éppen ráért. Elküldtem neki a forgatókönyvet, és két napra rá meg is érkezett.
ELLE: Rögtön a bűvkörébe került?
WA: A legelső pillanattól kezdve, hogy találkoztam vele... Annyira tele van élettel. Elég megjelennie valahol, és egy csapásra megváltozik a légkör. Felragyog tőle a hely. Szót vált ezzel, tréfál azzal, mindenki rögtön megszereti. Én is így voltam vele. Színésznőnek pedig nagyszerű. Lenyűgözött a tehetsége. Nem volt több 19-nél, amikor a Match Pointot forgattuk! A forgatás alatt gyakran előfordult, hogy leültünk beszélgetni és ezekben a szünetekben felfedeztem, hogy nagyon jó a humora. Így aztán a Füles már neki lett kitalálva.
ELLE: Mi inspirálta a legjobban benne?
WA: A humora. Nagyon viccesnek találtam a megnyilvánulásait, és egyáltalán nem kellett hozzá erőlködnie. Teljesen ösztönösen ilyen. Ez adottság, ami gyakran nagyszerű színésznőkből is hiányzik. Scarlettnek pedig megvan, és ettől minden rögtön működik.
ELLE: Nehéz volt egyszerre rendezni és játszani vele?
WA: Igen, mert ez két külön dolog. De nekem épp kapóra jött, ezért is akartam vele csinálni ezt a filmet. Scarlett képes rá, hogy kapásból, improvizálva reagáljon a végszóra. Valahányszor mondtam valami vicceset, ő mondott rá valami még viccesebbet. Általában, amikor más színészekkel játszom, és mondok valami mulatságosat, ők nevetnek, vagy nem tudják, mit válaszoljanak. Scarlettel ez teljesen magától működött.
ELLE: Ez azt jelenti, hogy sokat rögtönöztek?
WA: Igen, szeretek improvizálni.
ELLE: Úgy hírlik, Scarlett az új múzsája...
WA: Igen, láttam az újságokban. De nem tudom, hogy ez valójában mit jelent...
ELLE: Pont ezt akartam megkérdezni...
WA: Ez egyike azoknak a formuláknak, amiket az egyik újságíró kitalál, a többi meg majmolja. Új múzsa? Nem, Scarlett számomra nem új múzsa. Jó barát, remek színész, csodálatos személyiség. Nagyon szeretem. Két filmet csináltam vele. Ő játszott azóta más filmekben nélkülem, én forgattam azóta más filmeket nélküle. Fogunk még együtt dolgozni, abban biztos vagyok. De nem a múzsám. Különben is, ha ő az új, akkor ki volna a régi múzsám?
ELLE: Diane Keaton, Mia Farrow?
WA: Nem, nem. Ők mind a ketten szenzációs művészek voltak. Én mindig is nagyon jó színésznőkkel dolgoztam, Judy Davis, Dianne Wiest, sorolhatnám... Nyilvánvalóan Scarlett is közéjük tartozik. Sok kitűnő színésznő van, és szégyen, gyalázat, hogy nincs több nekik való szerep az amerikai filmekben. A férfi színészek az Egyesült Államokban hajlamosak behúzódni a macsó verekedős szuperhős szerepekbe. A színésznők azonban sokkal szélesebb skálán játszanának, de nem kínálnak nekik érdekes szerepeket.
ELLE: Azt akarja mondani, hogy ezek a nők nem is hatottak önre?
WA: De, nagyon is hatottak, csak sokkal prózaibb értelemben, mint az egy múzsától elvárható. Miának vagy Diane-nek mindig meg tudtam mutatni a forgatókönyveimet, beszélgettünk róluk, és mindig nagyon jó meglátásaik voltak. Aztán Diane-t rendszeresen elhívtam ide, hogy nézze meg velem a majdnem kész filmet, és ő rögtön kiszúrt vagy öt hibát a vágásban. Különben ma is ezt teszem. Amikor először nézem meg a kész filmet, elhívok két-három embert, akik ilyesmiket szoktak mondani, hogy „Jól indul, de később leül” vagy „Ez a szerep nem elég kidolgozott.” És előfordul, hogy változtatok is valamin.
ELLE: Mindig nagyon szigorúan ítéli meg a saját filmjeit. A Match Point mintha kivétel volna...
WA: Talán a legjobb filmem.
ELLE: És mit gondol a Fülesről?
WA: Azt gondolom, hogy szellemes az alapötlet és szórakoztató a film. De nem lehet egy napon említeni a Match Pointtal. Egyszerűen nem az a kaliber, soha nem is akart az lenni. A Match Point többfogásos vacsora, a Füles desszert. Más volt velük a szándékom: a Füles habkönnyű komédia, a Match Point nagyon komoly mű, melodráma. Ahogy az a film is, amit most fejeztem be Londonban, Ewan McGregor, Colin Farrell és Tom Wilkinson közreműködésével... Egy igazi film noir.
ELLE: Ön is játszik benne?
WA: Ha azt tenném, mindent elrontanék. Amikor játszom valamiben, az emberek attól azt várják, hogy nevethessenek.
...