Hallgasson bele zenei válogatásunkba!



Kulturális ajánló 2005. január

A szférák zenészei

Kulturális ajánló 2005. januárKelemen Barnabás világhírű hegedűművész, Kokas Katalin világhírű hegedűművésznő és Hanna, húszhónapos, gyönyörű baba – mindhárman ragyognak a boldogságtól. Ha létezik tökéletes idill, a Lőrinc pap tér közelében, egy bérház legfelső emeletén megtalálható.

Kelemen Barnabás és Kokas Katalin nevét 26 éves korukra az egész világon ismerik a komolyzene iránt egy kicsit is érdeklődők. Rengeteg díjjal büszkélkedhetnek, 2002 őszén ugyanazon a héten Katalin itthon, a Szigeti József nemzetközi hegedűversenyen lett első, Barnabás pedig a világ egyik legnagyobb megmérettetésén, az indianapolisi versenyen győzött. Nem sokkal ezután örök hűséget esküdtek egymásnak, kislányuk, Hanna lassan két éves lesz.
Bár a fiatal házasok sokat vannak távol, lakásuk igazi meleg fészek, ahová jó megérkezni, és ahonnan sehogy sem akaródzik elindulni. A kis Hanna érdeklődve totyog be a szobába, majd kisvártatva egy mini-hegedűt emel föl: „ededü” – mondja, ellentmondást nem tűrő hangon. Hiába, nem lehet elég korán kezdeni, s ezt szülei tudják a legjobban. „15 hónapos volt, amikor megkapta ezt a hangszert. Kedvenc babáját rögtön a sarokba dobta, és csak az új szerzeménnyel foglalkozott. Amikor elesett, feltartotta a hegedűt, nehogy baja essen” – meséli a büszke apa. Másfél éves korában a gyerek pengeti a húrokat, és valószínűleg a hallásával sem lesz gond: az A-t általában elsőre eltalálja. „Nagy lelkesedéssel olvassuk Polgár László: Nevelj zsenit! című könyvét, és egyetértünk azzal, hogy az első három év behatásai számítanak igazán. Egyre biztosabbak vagyunk benne, hogy minden gyerek zseninek születik. Hogy aztán ki tud-e teljesedni valamiben, az nagyban attól függ, mit látnak bele a szülei, hogyan terelgetik, és a környezeti hatások mivé érlelik” – mondja Barnabás.
A régi fényképek alapján Kelemen Barnabás pajkos kisfiú volt, akit egyáltalán nem nyomott agyon a korai hivatástudat. Szülei koncertező művészek, míg Katalin rokonai hagyományosan művészet- és sportpedagógusok. „Barnabást jobban kordában tudták tartani, én nehezebb eset voltam – meséli Katalin –, biciklizni akartam, teniszeztem, atlétikai érmeket szereztem... A szülői szigorra szükség volt, hiszen melyik hatéves gyakorol magától órákig? Ha újrakezdhetném az életemet, azt hiszem, gyerekként is még komolyabban venném a zenélést.” „Szerencse, hogy zenész szüleink egész kicsi korunktól efelé tereltek minket – teszi hozzá Barnabás. – Nálam az is fontos inspiráló tényező volt, hogy sokat hallottam anyai nagyapámról, Pertis Paliról, aki az egyik leghíresebb cigányprímás volt a harmincas években. Lemezekről és filmekről ismertem meg őt, ahol frenetikus jelenetekben Jávor Pállal muzsikált.”
Katalin és Barnabás szerint a magyar hegedűs ma is a világon mindenhol elismert művész. „A régi nagy elődök, akik a 19. században olyan zeneszerzőket inspiráltak, mint Brahms vagy Liszt, tudásukat a nagy tanítványok generációin át örökítették egészen máig. Ennek a szakadatlan hagyománynak köszönhetjük, hogy a külföldieknek még mindig nagy elvárásaik vannak velünk szemben” – mondják.
...

Íróportré

Kulturális ajánló 2005. januárAz élet álom

Igaz, hogy ködös budai mellékutcákban olykor mainapság is felbukkan a vörös postakocsi, a benne utazó rég elveszettnek hitt hangulatokkal, azt mégsem gondolta volna senki, hogy az Elle Irodalmi Díjon az olvasók az év könyvének Az élet álom című Krúdyról szóló gyűjteményes kötet választják meg. Krúdy már a maga idejében is az emlékek lírikusa volt, és egy, a miénkhez több ponton is hasonlító karcos világban hozta létre hatalmas életművét.

„Nincs ötlete, csak gazdagsága”
Első pillantásra talány, mikor írta közel száz regényből, több ezer elbeszélésből, hírlapi cikkből és 30 színműből álló ouvre-jét, mert bár Krúdy Gyula éjszakáit sajnos senki sem örökítette meg, mint azt tette ő Ady esetében, azt mindenki tudja róla, hogy élete leginkább kiskocsmákban, pesti bordélyokban, szerkesztőségekben, gáláns kalandok közepette, szüntelen utazásban telt el. Akár Szindbádé, a híres hajósé, akiről legismertebb és legjellegzetesebb művei szólnak. Valóban nagy, és senki máshoz nem hasonlítható utazó volt, de útjainak legnagyobb részét a korabeli pesti lapok tárcarovataiban és különös figurák történeteiben tette. Finom metszeteket, kis csipkerajzolatokat készített az eltűnt időkről. Szép Ernő, aki szintén apró fájdalmakban utazott, úgy gondolta, nem is érdekli más, mint a saját szenvedése, Kosztolányi a költőt látta benne. „Csak az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképp lát, mint a többiek.”

„Én írónak születtem, semmi másnak”
Krúdy jól ismerte a valóságot, amit a műveiben tökéletesen elemelt a talajtól, amin maga is járt. A róla szóló mítoszokkal szemben a valóság nagyjából a következő volt: a Nyírségben töltött gyerekkor, podolini kegyesrendi iskola, szigorú ügyvéd apa, aki a tizedik gyermek után vette feleségül az író anyját, bohém nagymama, Radics Mária, valamint nagy nimbuszú és természetű egykori honvéd, a daliás nagyapa, kinek öccse a betyárnak állt „Kandúr”, Krúdy Kálmán volt. Alakja több regényében is felbukkan. Krúdy alig tizenhat éves és máris teleírja álnéven szerzett cikkekkel és fiktív riportokkal a környékbeli lapokat. Érettségi előtt Debrecenbe szökik, de a fantáziátlan apa visszaparancsolja őt. A következő állomás Nagyvárad, aztán már Pest. 1896-ot írunk. Három év a pesti éjszakában, szüntelen gyűjtőmunka és szüntelen írás. Aztán jön a hétköznapi, tisztességes szerelem, amelyet „meg kell különböztetnünk attól a másik fajta, magasabb rendű nőimádattól, amely csak papírost fogyaszt”, és Krúdy megnősül. A Satanella álnéven írogató érdekes hölgyet veszi feleségül, Spiegler Bellát, aki hamarosan felhagy az írással és három gyermeket szül.
...

Multimédia

Kulturális ajánló 2005. januárAjándék az internetről
Nem csak így a Nagy Bevásárlás Ünnepe táján, hanem egész évben bármikor előfordulhat velünk az, hogy képtelenek vagyunk megfelelő ajándékot kitalálni valamelyik barátunk vagy üzletfelünk számára. Az interneten sok bevásárlóoldal van, az ajándékozz.hu azonban annyiban különleges, hogy segít a választásban. Az első látásra meghökkentő címlapon ugyanis különféle kategóriákból választhatunk: kinek lesz az ajándék (barát, barátnő, kolléga, üzleti partner...) és milyen alkalomra (névnap, esküvő, évforduló, nyugdíjbamenetel...), a legérdekesebb azonban a „Milyen az illető?” részleg, melyben rövid leírás alapján (például „stresszes az élete” vagy „fura humora van”, esetleg „imád főzni”) választhatjuk ki a célszemélyt, az oldal pedig ennek megfelelően segít válogatni a lehetséges ajándékok között.
...


Kulturális ajánló 2005. januárBiztosabb partnervadászat
Egyre több magányos ember keresi társát és egyre többen keresik az interneten. Amire ilyen nagy a kereslet, arra hamarosan megjelenik a kínálat is. Még novemberben elindult a hazai internetes társkereső piac új szereplője, a Partnerklub.hu web oldal, amelyik, a hazai hagyományoktól eltérően, pénzért kínálja a szolgáltatásait. És hogy ez miért jó? Nos, a nyugati példák is azt bizonyítják, hogy a fizetős társkereső lapoké a jövő. Először is ez némileg megszűri a jelentkezőket, nem kell únos-úntralan reklámokat lelőni és célirányosan kereshet az ember, nem több ezer jelentkező ömlesztett adathalmazából.
...


Film

Kulturális ajánló 2005. januárÁllítsátok meg Terézanyut!
Szereplők: Hámori Gabriella, Ónodi Eszter, Csányi Sándor, Schell Judit, László Zsolt, Kiss Mari
Nekünk is van Bridget Jones-unk! Kéki Katának hívják, labilis az egzisztenciája, és persze rendesen gyötrődik érzelmi és szexuális élete útvesztőiben. A huszadik századi nőmozgalmak meghozták a várt eredményt, a dolgozó, szuverén nő az élet (majdnem) minden területén (politika, üzlet, stb.) tevékeny szerepet játszhat. Saját keresetéből, saját törvényei szerint éldegél összkomfortos lakásában. A sikert persze nem adják ingyen. Az „egyedül is boldogulok” büszke gyakorlata az örök magány rémképével fenyeget. Hősnőnk nem köt langyos házasságot, inkább kínos állásinterjúkra jár, kellemetlen kollegákkal, értetlen anyjával küzd, bőszen barátnőzik, de legfőbb gondja: a pasik
...
Bemutató: december 16.


Kulturális ajánló 2005. januárZene

Che cosa é amor?
Kivételes szépségű operaénekesnőnk, Rost Andrea igazán különleges és bravúros teljesítményre vállalkozott. Új albumán ugyanis két Mozart-operából nyolc szerepet kelt életre: a Figaro házassága és a Don Giovanni c. művekből elénekli az összes szoprán hangra komponált áriát, szám szerint tizennégyet. Hét asszony: a Grófné, Susanna, Marcellina, Barbarina, Donna Anna, Donna Elvira, Zerlina és egy fiatal fiú, Cherubino énekel arról, hogy mi a szerelem – che cosa è amor.
A felvételen közreműködik a Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Rolla János), vezényel: Pál Tamás.

[ELLE 2005/01]

© ADOC-SEMIC Kft.